Karel Absolon, a cseh régészet és barlangászat nagy alakja

65 évvel ezelőtt hunyt el Karel Absolon, a tudós, aki a 20. század elején rendkívül fontos szerepet elsősorban a morva földek régészeti múltjának és természeti értékeinek feltárásában és népszerűsítésében. Nevét nemigen hallhattuk itt Magyarországon és félő, hogy Csehországban is csak egyre kevesebbeknek rémlik a neve. Pedig emlékét érdemes megőrizni nem csak a helyiek, hanem a morva barlangok szerelmeseinek is.

Karel Absolon

A foglalkozására nézve elsősorban régész, de emellett paleontológus (azaz ősmaradvány kutató) valamint szpeleológus (magyarul barlangkutató) munkásságával erőteljesen hozzájárult a közép-európai régészet fejlődéséhez. Absolon 1877. június 16-án született Boskovicén, Jindřich Wankel, a szintén igen neves régész-szpeleológus unokájaként. A nagypapa elsősorban a Morva-karszt barlangjainak a feltárását végezte az 1850-es és 60-as években, ezzel lerakva a cseh paleontológia alapjait is. Ezért talán nem is olyan nagy csoda, hogy az ifjú Karel is a természettudományok iránt kezdett érdeklődni, és ennek köszönhetően a brünni gimnáziumi tanulmányait követően a prágai Károly Egyetemen zoológiát később földrajzot tanult. 1907-ben ez utóbbi téren docenssé habilitált. 1908-22 között 10 balkáni expedíción vett részt, majd érdeklődése a dolní věstonicei régészeti lelőhely feltárására fordította. Több alkalommal szervezett oda feltárást és persze erősen népszerűsítette a helyet, ahol 1925-ben a csapata megtalálta a híres dolní věstonicei vénuszt, ezt a kicsiny, ám több, mint 25 ezer évvel ezelőtt készített szobrocskát.

Absolon dolgozószobája

1927-től a Károly Egyetem professzora lett és figyelme immáron a Morva-karszt barlangjaira, többek között a híres Macocha szakadékra összpontosult. A Punkva-barlangon keresztül sikerült elérnie a szakadék alját, majd 1933-ban pedig hajóval a felszínről is elérhetővé tette a Macochát. A Macocha szakadék leírása, tudományos elemzése példaértékű volt, de emellett a morva barlangrendszer több más ágát is felfedezte, sok sejtése később igaznak bizonyult. Sajnos a régészeti gyűjtéseinek túlnyomó többsége Mikulovban a második világháború végén a harcokban megsemmisült. De ami szerencsére megmaradt, az egy 20 ezer képet tartalmazó paleontológiai atlasz. Ugyan élete vége felé támadások érték a munkái kapcsán, de ő volt az, aki végképp megalapozta a cseh régészek, barlangi kutatók hírnevét. 1960. október 6-án hunyt el Brnóban majd tiszteletére egy évvel később az olasz Alpokban egy újonnan feltárt barlangot neveztek el róla. Ma a Morva Múzeumban megtekinthető az egykor az intézményben is munkálkodó Karel Absolon dolgozószobája. 

Absolon emlékérme

A leggazdagabb csehek…9 évvel később

2016-ban írtunk egy cikket a Csehország, nem csak Prága oldalunkon a legtehetősebb csehekről. Azóta eltelt 9 év így gondoltuk talán érdekes lehet megnézni, hogy miként változott meg a helyzet. Kik kerültek ki a leggazdagabb csehek köréből és kik lettek az új „kőgazdagok”? A listához annak idején és most is az amerikai Forbes Magazinban megjelent adatokat vettük alapul, így ha pár millió dolláros tévedés lenne a cikkünkben a valósághoz képest arról nem mi tehetünk. De félre tréfa, lássuk az anyagiakban legkevésbé szűkölködő cseheket.

Renáta Kellnerová

2016-ban a listát Petr Kellner vezette kicsivel több. mint 255 milliárd koronás (kb. 11 Mrd dollár) vagyonával. Messze megelőzött mindenkit a legtehetősebb csehek listáján, ám az élet a leggazdagabbakat sem kíméli. Kellner, aki időközben a magyarországi Telenor tulajdonosa is volt 2021 márciusában egy alaszkai helikopter-baleset következtében az életét vesztette. Mindössze 56 éves volt. Vagyonát felesége Renáta Kellnerová és családja örökölte. Az elmúlt években ez a vagyon nem, hogy csökkent volna, de elég erőteljesen növekedett. Jelenleg 18,9 milliárd dollárra becsülik. Ezért nem csoda, hogy továbbra is a Kellnerek vezetik a leggazdagabb csehek listáját, és a 112. helyen szerepelnek a világ legtehetősebbjei között. Renáta Kellnerová és családjához képest még a „mi” Mészáros Lőrincünk is csak a futottak közé tartozik. De folytassuk a sort.

Andrej Babiš

2016-ban, Petr Kellnert még az időközben (2017 és 2021 között) miniszterelnöki tisztet is betöltő Andrej Babiš követte a sorban, de mára már visszaszorult a „szerény” 7. helyre. 9 éve még 2,16 milliárd dolláros vagyona ugyan 2022-ben 4,4 milliárdra duzzadt, de most jelenleg egy fokkal szerényebb, úgy 3,5 milliárd dollárra rúg. Ezzel kikerült a világ TOP 1000 gazdagja köréből. A leggazdagabb csehek képzeletbeli ranglistáján a dobogó második fokán jelenleg a szerencsejátékból, olaj és gázüzletből megtollasodó Karel Komarek áll (9,7 Mrd dollár), míg a bronzérmet közel azonos vagyonnal Daniel Křetínský kapná meg. Ő a szerencséjét az energiaiparban alapozta meg (EPH) és az elmúlt évek különösen nagy nyereséget hoztak a számára.

Karel Komarek

9 éve még a lista ötödik helyén állt, de azóta egyet előre lépett Pavel Tykač Csehország szénmogulja (8,3 Mrd dollár), őt a korábbi bronzérmes Radovan Vítek követi, „alig több mint” 6,9 milliárd dolláros vagyonnal. A feltörekvő fiatal generáció neves tagja, a mindössze 32 esztendős Michal Strnad. Édesapja még 1995 alapította a hadiipari cégét (CSG), melynek irányítását fia 2018-ban vette át. Az amúgy is igen jól teljesítő cég a napjaink háborús korszakában elképesztő virágzásnak indult. Így az úriember vagyona csak az elmúlt két évben megduplázódott, meghaladva a 4,6 milliárd dollárt. A világ ranglistán a leggazdagabb 1500-ba még éppen befér Pavel Baudis, a szoftver milliárdos (2,6 Mrd dollár). Roham tempóban gyarapodik az ingatlan mogul Marek Dospiva vagyona (2,1 Mrd dollár), már utolérve a számunkra is ismerős Alza csoportot alapító Aleš Zavoralt. A leggazdagabb csehek listáján 2016-ban még a 17. helyen, de a leggazdagabb nőként szerepelt Jitka Cechlová Komárková, aki a vasúti kerekek gyártásával foglalkozó (pl. a TGV számára) Bonatrans céget tulajdonolja. Mára privát vagyona jelenleg ugyan meghaladja a 13 mrd koronát, de ezzel már csak úgy a 35. helyet foglalja el.

Michal Strnad

Összehasonlításként néhány adat a leggazdagabb magyarokról. Mészáros Lőrinc éppen hogy nem szerepel a világ leggazdagabb 1000 embere között, de így is megelőzi Andrej Babišt. Ez bizony igen komoly előrelépés 2016-hoz képest, hiszen akkor még a legtehetősebb csehek 50-es listájára sem került volna be. A 3,7 milliárd dolláros vagyonához képest a korábbi ranglistavezető Csányi Sándor már „csak” 1,9 milliárd dollárnyi vagyont birtokol. De ennyit róluk, ahogyan látszik az elmúlt évtized rendkívül nagy káosza (koronavírus, európai háború, migrációs válság, gazdasági recesszió stb.) igen jelentős vagyon növekedést hozott az IT, az ingatlan, az energiaipar, a fegyvergyártás vagy akár a szerencsejáték főszereplői számára. És ez várhatóan nem is fog megváltozni soha.

A brnói vörös templom

Brünn (Brno) óvárosa a szakrális építmények valóságos paradicsoma. Bármerre is járunk a történelmi óvárosban lépten nyomon impozáns templomokra bukkanhatunk. A dombtetőre épült Szent Péter és Pál katedrális, a város egyik szimbóluma ugyan szó szerint kiemelkedik közülük. Ám rajta kívül összesen nyolc templom ékesíti csak a belvárost, s köztük számos bír kiemelkedő jelentőséggel. Az óvárosi „kilencek„ között akad egy, amely már a színével is kitűnik a többi közül. Ez az ún. „Vörös-templom”, hivatalos nevén a Jan Amos Comenius-templom.

1867

Az evangélikus templom a külsejét borító vörös tégláról kapta a nevét. 1863 és 1865 között épült egy bizonyos H. Ferstel építész tervei alapján. Ferstelnek Bécsben is számos épület köszönhető. A „vörös templom” az Északnémet Gótikus stílus jegyében készült és ez volt az első nem katolikus templom Brünn városában, egyúttal az egyik legnagyobb evangélikus templom, amit katolikus többségű országban valaha építettek.

A háromhajós épület tornya 51 méter magasra nyújtózkodik az ég felé. Kiváló akusztikája ideális helyszínt biztosít a különféle zenei események, koncertek számára. 

Cseh Filmkarnevál 2025: Az új évtized elkezdődött!

A kortárs cseh-szlovák filmművészet legizgalmasabb és legfrissebb alkotásaival jelentkező Cseh Filmkarnevál 2025. február 5 – 9. között várja újra nézőközönségét. A budapesti Cseh Centrum által hagyományosan februárban megrendezett cseh filmszemle immár tizenegyedik éve várja a nézőket megszokott helyszínén, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. 

Napajedla kastélya

Kelet-Morvaországban Zlín közelében, az Alsó- és Felső-Morva völgy határán fekszik Napajedla városa, mely érdemtelenül csak ritkán kerül a magyar turisták célpontjai közé. Az 55. számú, a települést az ipartelep kivételével teljesen elkerülő úton haladva maximum egy pillantást vetünk a Morva (Morava) folyó túlpartján, annak teraszain elhelyezkedő városkára. Ám a Szvatopluk híd közelében járva, a Fatra gyárral szemben így, menet közben is feltűnik egy nagyobbacska, impozáns épület, a városka kastélya.

Napajedla kastélya

Žizka, víz nélküli hídja

Dél-Csehország telis-tele van kisebb-nagyobb meglepetésekkel. Egy nyári kerékpártúránk során az egyik kellemes strakonicei campingből elindulva Horaždovice városa felé tartottunk. Előbb bicajainkkal áthaladtunk Katovicén (nem keverve össze a lengyelországi Katowice csöppet nagyobb városával) majd Dolní Pořiči felé közelítettünk. Egy grafitbányájáról is ismert helyi domb mellett elhaladva egy kicsi, átlagos vasbeton hidacskán átkeltünk a közelben az Otava folyóba torkolló keskeny Březovy patakon. Ám utunkat folytatván pár tíz méter múlva egy meglepően impozáns méretű, gyönyörű boltíves kőhídra bukkantunk. Híd víz nélkül, micsoda meglepetés! Miért is? És egyáltalán ki is építette ezt a patak nélküli építményt?

Žižka hídja

Ahoj! – Egy köszöntés története

Csehországban járva az udvariasság jegyében érdemes megtanulni az alapvető köszöntéseket. A dobre ráno / dobrý den / dobrý večer hármason, azaz a jó reggelt / jó napot / jó estét trión kívül még a dobrou noc (jó éjszakát) kifejezést is vegyük fel a repertoárunkba. Távozáskor pedig vagy a kissé nyelvtörő Na shledanou (Viszontlátásra) kifejezést használjuk vagy annak a rövidített nashle (naszhle) formáját. Ám ha már otthonosabbá válik számunkra a cseh föld és kezdünk összemelegedni, összebarátkozni a szállásadónkkal, szomszédunkkal, a sarki kocsmárossal akkor jöhet az addigra már oly sokat hallott köszöntés: Ahoj! Nem, természetesen nem tévedtünk el és nem hagytuk el a szárazföldet, nem szálltunk tengerre. Ez a hajós köszöntés az informális cseh SZIA! De honnan is ered az ahoj szó, és mikor is terjedt el Csehországban? Íme egy kis háttérinformáció.

Nyitott napok a cseh múzeumokban, kastélyokban!

Ugyan még csak július utolsó napjaiban járunk, de már időben szólunk, szeptember első napjaiban a megszokottnál is érdemesebb Csehországot felkeresnünk! Jöjjön egy kis programajánló.

2024. szeptember 7. és 15. között Csehországban rendezik meg a European Heritage Days, azaz a Kulturális Örökség Napjai programsorozatot. Ezen a különleges héten fokozott figyelem fordul a régészeti, építészeti, szakrális, művészeti vagy éppen a múszaki történeti értékekre illetve ezek nagyközönség előtti bemutatására. Az akcióban országszerte várhatóan mintegy 800 állami tulajdonú, kezelésű kastély, vár, templom, kolostor, múzeum, galéria, régészeti feltárás, színház, kert, régi épület, bánya, gyárépület, régi sörfőzde stb. vesz majd részt. És ami külön kedvezmény, hogy ezek jelentős része ezen a héten teljesen ingyen lesz látogatható. A résztvevők pontos listáját még később közlik, de várhatóan tele lesz izgalmasabbnál izgalmasabb helyszínnel. A hét folyamán számos kisérőprogram is lebonyolításra kerül így akár koncerteken, egyedi kiállításokon, vásárokon is részt vehetünk. Időzítsük hát első vagy soron következő csehországi látogatáunkat erre a hétre és használjuk ki a Kulturális Örökség napjai programsorozata adta különleges élményeket. 

Miasszonyunk plébánia templom és harangtorony – Vimperk

 Vimperk városában a Szabadság (Svoboda) nevet viselő, nyugat felé emelkedő főtér alsó, keleti sarkán áll a Miasszonyunk-plébániatemplom és mellette a város egyik meghatározó látványeleme, a harangtorony.

A Chebi (regionális) Múzeum avagy hol áll Wallenstein lova?

Cheb (egykori német nevén nevezve Eger), Csehország egyik legrégebbi városa, amely fontos szerepet játszott az ország történelmében. A történelmi belváros középkori hangulata megragadó, a szűk utcákon sétálgatva és a hatalmas főterére kilépve a régmúlt idők gazdagságról tanúskodó szép épületekben gyönyörködhetünk.

Cseh filmkarnevál 2024

 A budapesti Cseh Centrum szervezésében 2024. február 21–25. között a mai cseh filmművészet  legjobb és legfrisebb alkotásaival jelentkezik újra a Cseh Filmkarnevál. A közkedvelt cseh filmszemle kerek évfordulót ünnepel: immár tizedik alkalommal kerül megrendezésre a hagyományos februári időpontban és a megszokott helyszínen, a Toldi moziban. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a kezdetektől a Staropramen. A jegyelővétel február 7-én indul a Toldi moziban és a Toldi mozi weboldalán.

Žleby vára

A téli szunyókálását követően tavasszal újra megnyitja kapuit a Közép-Csehországi kerület keleti szélén fekvő Žleby városka tündéri vára, kastélya. Az eredetileg gótikus erődöt valamikor 1289 előtt alapította a Lichtenburk család. A huszita csapatok ugyan alaposan megrongálták, de a XV. század derekán szépen újjáépítették immáron reneszánsz és barokk stílusban.

Ki találja ki a helyes választ? – Csehes találós kérdések a múltból.

A napokban ismét böngésztük az Arcanum Digitális Tudománytárat és számos izgalmas Csehországgal kapcsolatos anyagra bukkantunk az 1800-as évek írott magyar sajtójában. Ezen írások között két találós kérdést, mondhatni fejtörőt is felleltünk, melyeket most megosztunk olvasóinkkal. A megfejtéseket nem akarjuk a cikken belül elárulni, ezért a korábbi, utopenecról szóló cikkünk legvégéhez illesztettük hozzá! 😊 Jó szórakozást kívánunk a rejtvények megoldásához!

Hivatalos ünnepnapok és más nevezetes napok Csehországban – 2024

Ismét eltelt egy év és az idei évet, benne a szabadságainkat, utazásainkat tervezve lelkesen keressük a naptárban, hogy idén mely napokon is örvendeztet meg minket egy munkanapra eső állami ünnep vagy egy ünnephez kapcsolódó hosszú hétvége. De külföldi útjaink során nem csak a saját ünnepeinket célszerű figyelembe venni, hanem az adott célországban lakók, így pl. a csehek ünnepeit is. Úti programjaink tervezéséhez ugyanis elengedhetetlenül fontos tisztában lennünk az esetleges üzlet, hivatal, posta, szolgáltatás nyitva, vagy inkább zárva tartásokkal, illetve a vasúti-, buszmenetrendek eltéréseivel is. Az ünnepnapokon várhatóan jóval többen fordulnak meg a különféle turista nevezetességeknél, korlátozottabb a szállás- vagy vendéglátóhelyi választék. Lássuk hát, hogy 2024-ben mikor és milyen nemzeti ünnepekre kerül Csehországban sor, illetve milyen más nevezetes napokra érdemes még idén odafigyelnünk. 2016 óta egyes ünnepnapokon a 200 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek nem nyithatnak ki. Ezeket a napokat a felsorolásban egy SZ (szünet) betűvel külön jelezzük.

Húsvét

Utopenec, a leghíresebb és legfinomabb „vízbefúlt”

A cseh ételek és kifejezetten a sörkorcsolyák nagy népszerűségnek örvendenek nem csak hazájukban, de a magunk fajta magyar (és más nemzetiségű) turisták körében is. Az általunk is már sokszor megénekelt nakládany hermelín, azaz az olajban pácolt sajt mellett kétségkívül a másik legismertebb cseh kocsmai finomság az utopenec (többes számban, hiszen több kolbászról van szó: utopenci). De mi fán is terem ez a remek étek?

Utopenci (F: apetit online)

UNESCO Világörökségek és várományosok Csehországban 2024 (kibővítve!!!)

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még Csehországgal kapcsolatos élményeink szinte „csak” Prágára korlátozódtak, kezünkbe akadt egy cseh nyelvű kiadvány, melynek hátsó borítójáról 12 kis kép tekintett ránk. Ezek a kicsi, ám annál ígéretesebb képek indítottak el minket a Csehország Prágán túli területeinek bejárása útján, amely út hamarosan „végzetes” szerelemmé- szenvedéllyé változott.

Az akkor még egy tucatnyi csodálatos képen látható épületek, építészeti alkotások, településrészek mára kibővülve nem csupán Csehország legféltettebben őrizendő értékeinek számítanak, de egyúttal szerepelnek a UNESCO Világörökségi Listáján is. Hogy ez a státusz mitől is olyan nagy szám?

Egy fej, egy logó, egy sörgyár: Viktor Cibich és a Březňák

Minden sörszerető ember egyetérthet azzal a kijelentéssel, hogy csodálatos a cseh sörök világa. A cseh sört nem csak önmagában szeretjük, de tiszteljük a sok-sok évszázados, sőt évezredes történelmét, kedveljük a hozzá fűződő legendákat, történeteket, a vele kapcsolatos irodalmi vagy filmművészeti alkotásokat és felnézünk a cseh sörfőzés, sörgyártás kiemelkedő szereplőire is. Ezen szereplők között szerepelnek olyan mesterek is, mint pl. Josef Groll vagy František Ondřej Poupě akik magát a sörfőzést forradalmasították, mások mint pl. Bohumil Hrabal, Jaroslav Hašek az irodalmi műveik révén hirdették a cseh sör dicsőségét. Ám vannak olyan alakok is, kiknek arcával Csehországban ugyan sűrűn találkozhatunk, de családiasan ismerős ábrázatukon kívül szinte semmit nem tudunk róluk. Ilyen figura, pontosabban egy férfifej tekint ránk az észak-csehországi Velké Březno városka sörgyárában készült Březňák nevezetű sörről. A bajszos-szakállas, enyhén szólva is kopaszodó úriember, aki bal kezében egy égő szivart tart és jobb kezével egy impozáns habos korsó sört emel a szájához mosolygó szemmel tekint napjaink egészségcentrikus világára. De mit is tudunk erről a sörlogóvá avanzsálódott egykor volt személyiségről?

Cseh közmondások a magyar sajtóban II.

Ígéretünkhöz híven folytatjuk a magyar sajtóban citált cseh vagy éppen annak hívott szólások, közmondások sorát, hiszen változatosságuk az előzetes várakozásunkat is felülmúlta. Elsőként 1953-ból idézünk, mikor is a sokatmondó „Tartós békéért és demokráciáért!” című lapban jelent meg Jan Drda a kezdetben meggyőződéses kommunista, majd a prágai tavasz leverése és a szovjet megszállás bírálatáért a pártból is kizárt cseh újságíró írása „A béke ellenségei nem nyughatnak” címmel. Ezen cikkében idézi az alábbi közmondást: „Ugyanabból a szájból fúj egyszerre hideget és meleget”. Egy másik kommunista lap (Új Csehszlovákia) ekkortájt az alábbi szólást teszi közzé: „Az igazság nem merül el a vízben és nem ég el a tűzben.“ 

„A tűz jó szolga, de gonosz úr!”

Cseh közmondások a magyar sajtóban I.

A közélet szereplői, újságírók, politikusok, celebek előszeretettel éltek és élnek különféle nemzetek korábban rendszerint sosem hallott, vagy kevésbé ismert szólásainak, közmondásainak idézésével. Legyen az egy kazah, orosz, olasz, arab vagy dakota régi népi bölcsesség, kiválóan alkalmazható egy-egy frappánsnak gondolt beszéd, írás színesebbé, plasztikusabbá tételekor. Használatuk felettébb hasznos lehet, hiszen, ha találunk egy-egy a mondanivalónkhoz passzoló közmondást a véleményünk hatékonyabban célba juttatható. Az eladdig csak egyéni vélekedésünk hirtelen már nem csak a mienk, nem egyetlen személyé lesz, hanem egy egész népé vagy akár az emberiségé. Az idézett nemzetek között természetesen a csehek sem maradhattak és maradhatnak ki, sőt meglepő módon nagy változatossággal bukkantak elő az elmúlt 160 év írott sajtójában. Most ezek közül idézünk párat az Arcanum Digitális Tudástár átböngészését követően.

Darovanému koni na zuby nehleď vagy ahogyan mi ismerjük: Szuvenír nyihuhu, nyekukucska protku! :)

Megújult a Tartalomjegyzék, könnyebb a cikkek keresése!

Már hosszú idő telt el mióta az utolsó cikkünk megjelent a már több, mint tíz évet megélt blogunkban és ennek meg voltak a maga okai. Eme okok között akadtak olyanok, amelyek a fránya munkával, a mindennapi megélhetéssel voltak kapcsolatban, adódtak magánjellegű akadályok is és bizony a technikai problémák sem kíméltek minket az elmúlt időben. Mondhatni igazi "háborús félévet" éltünk meg, amely azonban a legfontosabbat nem tudta megváltoztatni, háttérbe szorítani és ez nem más, mint a lelkesedésünk. A Csehország iránti érdeklődésünk, a cseh értékek, érdekességek, újdonságok bemutatását célzó törekvésünk egy pillanatra sem lankadt, csupán midezt egy ideig nem tudtuk új cikkben is rögzíteni. Ám szerencsére ennek az időszaknak is vége, és ha egy kicsit majd más formában is, de folytatjuk a Csehországot népszerűsítő, a cseh-magyar kapcsolatokat erősítő önkéntes missziónkat, bízva abban, hogy mind a régi, mind az új olvasóink értékelik próbálkozásainkat.

Ám minden látszólagos passzívitás ellenére az elmúlt időszakot nem teljesen töltöttük tétlenül, mégha új olvasnivalóval nem is szolgáltunk. Egy régen tervezett, felettébb aprólékos munkát igénylő, igazi szöszölős feladatot vittünk véghez és ez nem volt más, mint a tartalomjegyzék frissítése! Ne feledjük, hogy több, mint 630 cikk rendezése volt a feladat, melyeket nem csupán egy Teljes tartalomjegyzékben egyesítettük, de különféle fő témák szerint szelektáltuk is. Tehát mostantól ha pl. a cseh várakkal, templomokkal stb. kapcsolatos cikkekre vagyunk kíváncsiak, akkor azok linkjét egy külön aloldalon is megtalálhatjuk. De ugyanilyen alodalt készítettünk a gasztronómiának (Eszem-iszom), a cseh söröknek-sörfőzdéknek, a cseh hírességeknek, a történelemnek, a természetnek, a cseh irodalomnak, térségeknek-városoknak stb. is. Így reméljük, hogy a címfelhővel és a szókeresővel együtt még könnyebbé válik egy-egy korábbi cikkünk fellelése. No ennyit most röviden, hamarosan már új cikkekkel jelentkezünk! 

200 éve született Johann Gregor Mendel II. – Mendel munkássága

Előző cikkünkben szóltunk Johann Gregor Mendel, a „genetika atyja” fiatalságának éveiről és a gazdag brünni (Brno) intellektuális táptalajról, amelyre az ifjú pap megérkezett. Mendel Cyril František Napp apát, a Szent Tamás apátság vezetője szárnyai alá került, így megkapta a kellő kezdő lökést a későbbi munkásságához. A kor átlagánál magasabb (168 cm) fiatalember a saját bevallása szerint amúgy sem érzett túl nagy ihletet a papi feladatok ellátására, így számára a tanítás és a tudomány jelentette az igazi utat. Egy ideig helyettes tanárként matematikát és görög nyelvet tanított Znojmóban, majd megpróbálta a tanári végzettséget megszerezni, de ez nem sikerült neki, így visszatért a brünni kolostorba. Később Bécsben is tanult egy ideig, ám a végén csak nem sikerült letennie a professzori vizsgát. 

Mendel 200

200 éve született Johann Gregor Mendel I. – A kezdetek

Egy személyes jellegű megjegyzéssel kezdeném. Megboldogult középiskolai és egyetemi éveimben igyekeztem a genetika, másnéven örökléstan rejtelmeibe is betekinteni. Imádtam a tudományág logikusságát és nem kevésbé a mögötte rejlő varázst, a mai napig se teljesen feltárt részterületeinek titokzatosságát. A biológia eme mára egyre fontosabbá vált szeletének története tágan értelmezve is alig több, mint kétszáz évre nyúlik vissza. 

Johann Gregor Mendel

Nyár van, irány az Aquapark, Csehországban is!

Itt a nyár és az időnkénti 35 fok felett landoló hőséget gyakorta csak egy tó vagy folyóvíz partján, egy kisebb-nagyobb strandon vagy éppen annak „felturbózott” változatában, az egész család számára modern, komplex (vízi)programot nyújtó Aquaparkban „élhetjük túl”, de legalábbis itt élvezhetjük ki igazán. Az efféle vizes élvezetektől természetesen Csehországban nyaralva, a hozzánk hasonlóan tengert nélkülöző országot járva-kelve se kell, hogy megfosszuk magunkat, párunkat, s gyermekeinket. Nincs ok az élvezetek elvonására, hiszen az ország szerencsére mind természetes vizekben, mind kiváló települési strandokban és víziparkokban is bővelkedik. Nem is csoda, hogy a csehek által leginkább látogatott turisztikai célpontok között igen előkelő helyeken szerepelnek a „víz alapú” élményközpontok, melyek közül most néhányat szeretnénk bemutatni.

AquaPalace

A XXXII. Sörpecsét verseny nyertesei, 2022

Az elmúlt két év COVID járványa után, az Ukrajnában zajló háború és annak világméretű társadalmi-gazdasági hatása ellenére a hétköznapok szintjén minden próbál visszatérni a korábbi, normálisabb kerékvágásába. Ennek ékes példája az idén már nem kevesebb, mint 32. alkalommal megrendezésre került Pivní pečeť (Sörpecsét) elnevezésű nemzetközi sörminősítő verseny is. A Sörpecsét vetélkedőt korábban rendszerint februárban tartották, a tavalyi évben azonban az esemény 2021 őszére tolódott. Ám idén a találkozó időpontja már közeledett a februárhoz, és az elmúlt héten, pontosan április 25 és 30 között tartották meg. Az esemény helyszíne szokás szerint České Budějovice Vásárvárosa (Výstaviště) volt. A résztvevők száma a tavalyi évhez képest csökkent (190 sörfőzde) de az eseményen mintegy 2000 db PET-be vagy üvegbe palackozott sör került megkóstolásra. A sörök többségét szokás szerint Csehország adta, de idén is elküldte söreit világ számos más országának főzdéje, így a mintegy 400 kóstoló brazil, tájföldi vagy éppen örmény sört is ízlelhetett.

A 32. nemzetközi sörfesztivál

Prága egykori szennyvíztisztító telepe – „ipari kastély”

Prága 6. kerületében a Bubenečben egész évben látogatható egy izgalmas és gyönyörűen felújított ipari műemlék, a régi Szennyvíztisztító telep épülete. A William Lindley Heerlein angol építész által tervezett épület 1901 és 1906 között épült fel, és 1967-ig volt használatban.

Szűz Mária Mennybemenetele-(Domonkos-) templom - Uherský Brod

Uherský Brod vagy más néven Magyarbród városában számos csodálatos templom látható, amelyek közül most a Szűz Mária Mennybemenetele vagy más néven Domonkos-templomot mutatjuk be. 

Csehország, a várak országa I. // Áttekintés

Csehországot járva gyakorta feltárul a szemünk előtt egy remek állapotban pompázó vár, vagy egy megviselt állapotában is impozáns várrom látványa. Szinte nincs is olyan térség, ahol egy nagyobb városban, vagy annak közvetlen környékén ne látnánk egy az egykori kereskedelmi útvonalak védelmét ellátó, a rablóhadak és ellenséges seregek elleni védekezés központját jelentő várat, vagy legalább annak romjait. Van köztük olyanok, amelyeket megviseltek a többnyire lakatlanul telt évszázadok, másokat az idők folyamán komfortosabbá alakították át tulajdonosai, míg számos már állami tulajdonban állva főleg turisztikai célokat szolgál.

Bouzov

Tízéves a Cseh Filmkarnevál: jubilál a februári cseh filmmustra!

A budapesti Cseh Centrum 2022. február 23–27. között rendezi meg az idén immár tízéves Cseh Filmkarnevált (CSFK). Öt napon át ismét a hagyományos februári időpontban és hagyományos helyszínen, a Toldi moziban (1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.) várják a cseh filmek rajongóit. Akik nem tudnak személyesen részt venni a vetítéseken, három este a Toldi TÁVmoziban online kapcsolódhatnak be a programba. Az esemény szakmai partnere a Budapest Film. A Cseh Filmkarnevál főtámogatója a Praha by Staropramen. A jegyelővétel február 10-én indul a Toldi mozi és a Toldi TÁVmozi oldalán. 

A Čapek testvérek és a százéves robot

Az emberiség legújabb korszakában folyton akad egy olyan műszó, amely váratlanul előbukkan, rövid időn belül hódító útra indul, majd hamarosan az egész világon elterjed. A szavak egy része csak rövidebb életű, inkább szakmaspecifikus, ám olykor-olykor születnek olyan kifejezések is melyek stabilan beépülnek a különféle nyelvek szókincsébe. Ezen szavakat százmilliók használják, de ők vajmi keveset sejtenek arról, hogy kinek is köszönhetik a szó megalkotását. Ilyen szavunk a robot is, melyről az idősebb, a kötelező orosz nyelvoktatás „áldását” élvező magyar honfitársaink azért rögtön és felettébb helyesen érzik, hogy ez a kifejezés szláv eredetű lehet. De lássuk honnan is származik, kinek az agyából pattant ki anno.

A két Čapek

Theodor Čejka és az eszperantista mozgalom

 A cseh eszperantó mozgalom a napokban ünnepelte egyik honi alapító atyjának, Theodor Čejkának 144 évvel ezelőtti születésnapját. Ebből az alkalomból álljon itt néhány szó róla, valamint magáról az eszperantóról illetve a mozgalom csehországi történetéről. Mindenekelőtt egy kis személyes múltba tekintéssel kezdeném. Megboldogult diák koromban az egyetemista társaim egy része ugyanúgy szenvedett a nyelvérzék vagy az önbizalom hiányától, mint sokan manapság. Az idők múlásával a középfokú nyelvvizsga letétele egyre nyomasztóbb terhet jelentett a számukra, így a helyzet megoldásra várt. Voltak, akik a Magyarországon kevesek által beszélt nyelvek felé menekültek, joggal bízva abban, hogy pl. svédül valójában nem kellett középfokon tudni ahhoz, hogy egy középfokú nyelvvizsga papírt szerezzenek. És voltak, akik egy olyan nyelvhez fordultak, melyet csak a XIX. század legvégén alkottak meg. Tették ezt azért, mert ebből a többihez képest sokkal könnyebben tanulható nyelvből szerzett középfokú nyelvvizsga papírt ugyanúgy elfogadták, mint pl. a jóval nehezebben abszolválható angol nyelvvizsgát. Ez a nyelv nem volt más, mint az eszperantó.

Theodor Čejka